Győr története

A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Kr. u. 430 körül hun fennhatóság alá került, majd avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén.

A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye, később piaca. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárás után. A török időben Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű (90°) utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a Belvárosban.

 
A történelmi belváros1594-ben a hatalmas török hadsereg láttán az olasz és német őrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte; lefejezték). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg.

A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia szabad királyi várossá emelte.

A szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött. Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket, gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs–győri vasút megépítésére, 1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követő abszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, a katonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, s a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működésiét a szabadságharc leverése után. Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, s a két év óta esedékes közadó hiányában fizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt.

Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe, amely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot hozott. A kereskedők sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonaraktárrá a Duna és a Rába partján, sőt még a belváros forgalmas utcáiban is.

 A közelmúlt története
 
BelvárosA nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. Részletesebben lásd a Győr vasúttörténete című szócikkben.

Győr fejlődése új irányban haladt tovább. Nagyarányú építkezések kezdődtek, amelyek megváltoztatták a város arculatát. A gabonakereskedelem elsorvadásából létrejött olcsó munkaerőt a külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták. Az I. világháború ezt a régiót is érintette. Az egykori Győr vármegyét egyesítették a a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyékkel. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. Lásd Darányi Kálmán Győri programját. A 20. században iparvárossá fejlődött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.

A II. világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjá építették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel. Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át. Ma a Dunántúl legjelentősebb ipari városa. Győrnek 1971-ig kilenc körzete volt.

1950-ben a közigazgatás átszervezésével Győr-Moson és Sopron megyék egyesítése után Győr lett a megyeszékhely. Az 1956-os forradalom idején itt volt a „forradalom második fővárosa”. Ezért a megtorlás is kiemelten érintette a várost számtalan halálos ítélettel, és súlyos börtönbüntetésekkel. A városfejlesztés által okozott szerkezeti és térbeli hibák már 1970-ben jelentkeztek a városképben, de jó ideig még tovább erőltették az elhatározott változásokat.